Miért is gyakorlunk?

Kérdezted már valaha magadtól, hogy miért jógázol?

A legtöbb kezdő tanítvány azt fogja mondani, azért kezdett el jógázni, hogy enyítse a hátfájdalmait, megszabaduljon a stressztől, vagy hogy hajlékonyabbá váljon. Én magam azért kezdtem jógázni, mert azt olvastam valahol, hogy a jógászanák a legjobb edzésforma amit valaha is kitaláltak; és ez a hit tartotta bennem a lelkesedést éveken át.

De egyáltalán nem biztos, hogy a gyakorlás motivációi egyértelműen azok, amiknek elsőre látszanak. Persze, lehetséges, hogy még közelebbről megvizsgálva sem találsz mást, mint a hajlékony combhajlítók iránti sóvárgásodat. De azért ne legyél ebben teljesen biztos! A jóga világába lépve meglepő fordulatokkal találkozol.

Nem titok, hogy gyakran csinálunk dolgokat úgy, hogy egyáltalán nem vagyunk tudatában a valódi motivációinknak; néha ezek a tudattalan ösztönzések csak jó adag önelemzés után kerülnek felszínre. Fontos tehát, hogy megértsük, a gyakorlásunk céljának kutatása elkerülhetetlenül oda vezet, hogy az életünk értelmén is elgondolkodjunk. Mintha csak azt kérdeznéd: Miért is élek tulajdonképpen?

Az elején természetes azt feltételezni, hogy a gyakorlásunk és az életünk két teljesen különböző dolog, hiszen gyakorlunk egy órát naponta és aztán elfelejtkezünk az egészről. De egy idő után a kettő elkerülhetetlenül összecsúszik. Sri Aurobindo, a nagy huszadik századi indiai bölcs is erre emlékeztet bennünket amikor azt mondja: “Jóga az egész élet.”

Aurobindo szerint a jóga fonalként húzódik végig létezésünk szövetén és tulajdonképpen ő választ ki bennünket. Azért gyakoroljuk a jógát, mert nincs más választásunk. Természetesen eldönthetjük, milyen formát öltsön a gyakorlásunk: visszavonulhatunk egyedül egy barlangba meditálni, de maradhatunk itthon is, alapíthatunk családot, szurkolhatunk a kedvenc csapatunknak, és közben gyakorolhatjuk a jógát. A megfelelő hozzáállással minden egyes hétköznapi tevékenységünk lehet egy ászana, minden lélegzetvételünk egy pránajáma, minden gondolat (vagy akár a két egymást követő gondolat közötti tér) egy meditáció csírája.

De mi céllal is részesültünk a jóga élet-javító eszközeiből? Erre a magyarázat magában a szanszkrit szóban rejlik, amely “egyesülés”-t jelent. Most viszont inkább “egész-ség” –ként határoznánk meg, ami egyszerre jelent testi egészséget és lelki teljességet.

Miért is gyakoroljuk tehát a jógát? Mert az élet teljesnek akar bennünket, a szó legtágabb és legigazibb értelmében.