Ha már jóideje jársz jógaórákra, előbb-utóbb hallani fogod egy tanárodat idézni a Jóga Szútrákból, a klasszikus, illetve királyi (raja) jóga kézikönyvéből. Ez a könyv legalább 1700 éve keletkezett, és 195 aforizmából (szútrából), vagyis bölcs kijelentésből áll. De mit tudsz Patanjaliról, ezeknek a verseknek az összeállítójáról?
A jógikus látásmód szerint az élet és a teremtés a karma kölcsönös hatása. Minden egyes létező, amely ennek a teremtésnek a kereteiben bármilyen formában létrejön, legyen rovar, csúszómászó, madár vagy emberi lény a karma törvényének tárgya. A karma meghatározó tényezője az életnek.
A 2004-es Times Magazin szerint B. K. S. Iyengar a világ 100 legbefolyásosabb emberének egyike. Munkássága nagy hatást gyakorolt a jógára Nyugaton. Új könyvében, Az élet új megvilágításban megmutatja, hogyan tudja a gyakorlás megváltoztatni az életed. „A jóga népszerűsége, valamint az én részem ebben a folyamatban nagy megelégedésemre szolgál,” mondja Iyengar. „De nem szeretném, ha ez a népszerűség elhomályosítaná azt a mélységet, amit a jóga a gyakorlónak adhat.”
Amikor az ember kezdőként belefog a jóga gyakorlásába, gyakran előfordul, hogy azt érzi szinte kimeríthetetlen a jógaösvény tudástára – rengeteg a tanulnivaló az ászanáktól kezdve, a légzőgyakorlatokon keresztül, egészen a jóga történelmi, filozófiai hátteréig. Megesik, hogy az út hosszúságát megsejtvén a korábban még lelkes tanítványjelölt végül elfordul a jógától.
A Namaszté köszöntés a szívcsakránkban jelenlévő Isteni szikrába vetett hitünket szimbolizálja.
A 70-es évektől kezdődött Amerikában az a szociológiai elképzelés, hogy minél nagyobb az ember önbizalma, annál boldogabb, produktívabb és egészségesebb lesz az illető. Az eredmény, úgy tűnik, talán pont az ellenkezője…
A „jóga” szó a szanszkrit „judzs” szótőből származik, aminek több jelentése van : „megfeszítés”, „iga”, „leigázás” „eggyéválás”. A jóga nem vallás (nincs intézményrendszere, dogmatikája), hanem tudatos, egyéni megtapasztaláson alapuló (ön)megismerési út, melyen bárki elindulhat. Általánosságban az emberi megismerés egyik formája a művészeti, vallási, illetve tudományos megismerési módok mellett.
