A segédeszközök, a guruhoz hasonlatosan, azért vannak, hogy irányítsák a tanítványt az úton. Az igazi guru ritka, és nem lehetünk folyton a közelében. De ha a guru nincs jelen személyesen, a segédeszköz mutatja az utat a helyes cselekvés és a maximális intelligencia felé.
A jógikus látásmód szerint az élet és a teremtés a karma kölcsönös hatása. Minden egyes létező, amely ennek a teremtésnek a kereteiben bármilyen formában létrejön, legyen rovar, csúszómászó, madár vagy emberi lény a karma törvényének tárgya. A karma meghatározó tényezője az életnek.
A 2004-es Times Magazin szerint B. K. S. Iyengar a világ 100 legbefolyásosabb emberének egyike. Munkássága nagy hatást gyakorolt a jógára Nyugaton. Új könyvében, Az élet új megvilágításban megmutatja, hogyan tudja a gyakorlás megváltoztatni az életed. „A jóga népszerűsége, valamint az én részem ebben a folyamatban nagy megelégedésemre szolgál,” mondja Iyengar. „De nem szeretném, ha ez a népszerűség elhomályosítaná azt a mélységet, amit a jóga a gyakorlónak adhat.”
A legegyszerűbb meghatározás szerint, 3 részre oszthatjuk a háti részt: az alsó, a középső és a felső háttájékra. A három közül a középső terület a legkevésbé rugalmas, ezt a legnehezebb nyújtani, illetve ellazítani.
Egy kínzó fejfájás esetén a leggyakorlottabb jógázók számára is gyötrelmes lehet egy intenzív gyakorlás. Ilyenkor az ellazító, helyreállító gyakorlatokat részesítsük előnyben.
Stimulálja az alhasi szerveket: a méhet, a prosztatát, a hólyagot és a veséket, a szívet és jó hatással van a keringésre.
Ha már jóideje jársz jógaórákra, előbb-utóbb hallani fogod egy tanárodat idézni a Jóga Szútrákból, a klasszikus, illetve királyi (raja) jóga kézikönyvéből. Ez a könyv legalább 1700 éve keletkezett, és 195 aforizmából (szútrából), vagyis bölcs kijelentésből áll. De mit tudsz Patanjaliról, ezeknek a verseknek az összeállítójáról?
Lecsendesíti az elmét, oldja a feszültséget, stimulálja a máj és a vesék működését, megnyújtja a térdinakat és a vádlit.
Ha egész nap irodában ülve dolgozol, valószínűleg ismerős számodra az a testtartás, ahogy a notebook-od vagy a billentyűzeted fölé görnyedsz.
A kezdő jógagyakoró számára – gerincferdüléssel, vagy anélkül – a gerinc nyújtása a legfontosabb. Ez teszi egyenletessé a gerincet és a bordákat, és ellazítja a hátizmokat. Az alábbi gyakorlatok végzése nagyon hasznosak gerincferdülés kezelésében.
Testünk hét fő csakráját, azaz energia központját tartósabb feszültségi állapot, valamint az önbizalomhiány erőteljesen blokkolhatják. Az egyes csakráknak megfelelő ászanák gyakorlásával azonban feloldhatjuk ezeket a blokkokat, így elindulhatunk egy magasabb szintű tudatosság felé.
Amikor az ember kezdőként belefog a jóga gyakorlásába, gyakran előfordul, hogy azt érzi szinte kimeríthetetlen a jógaösvény tudástára – rengeteg a tanulnivaló az ászanáktól kezdve, a légzőgyakorlatokon keresztül, egészen a jóga történelmi, filozófiai hátteréig. Megesik, hogy az út hosszúságát megsejtvén a korábban még lelkes tanítványjelölt végül elfordul a jógától.
A faállás erősíti a bokát, a vádlit, a combokat és a gerincet, és javítja az egyensúlyérzetet.
A Namaszté köszöntés a szívcsakránkban jelenlévő Isteni szikrába vetett hitünket szimbolizálja.
A Prasarita Padottanasana általában az álló testhelyzetek sorában az utolsók között helyezkedik el. Erősíti és nyújtja a comb belső és hátsó részét, illetve a gerincet.
A tadasana az álló testtartások nagy részének a kiinduló helyzete. Javítja a testtartást,
erősíti a bokát, a combot, a térdet és a feneket.
Hullapózban jelképesen „meghalunk”. Testünk eddig érzékelt határai eloszlanak, és boldog semlegesség tölt el bennünket. Hogy milyen érzés a hullapóz? Semmilyen.
A 70-es évektől kezdődött Amerikában az a szociológiai elképzelés, hogy minél nagyobb az ember önbizalma, annál boldogabb, produktívabb és egészségesebb lesz az illető. Az eredmény, úgy tűnik, talán pont az ellenkezője…
A „jóga” szó a szanszkrit „judzs” szótőből származik, aminek több jelentése van : „megfeszítés”, „iga”, „leigázás” „eggyéválás”. A jóga nem vallás (nincs intézményrendszere, dogmatikája), hanem tudatos, egyéni megtapasztaláson alapuló (ön)megismerési út, melyen bárki elindulhat. Általánosságban az emberi megismerés egyik formája a művészeti, vallási, illetve tudományos megismerési módok mellett.
