Az egyén felelős azért, hogy átgondolja, mit tegyen az élet és a halál között azáltal, hogy életének értelmet ad és hogy fenségesen, nemesen és méltóságteljesen hal meg. A jóga ezt teszi.
B.K.S. Iyengar válaszol…
A jógikus látásmód szerint az élet és a teremtés a karma kölcsönös hatása. Minden egyes létező, amely ennek a teremtésnek a kereteiben bármilyen formában létrejön, legyen rovar, csúszómászó, madár vagy emberi lény a karma törvényének tárgya. A karma meghatározó tényezője az életnek.
A 2004-es Times Magazin szerint B. K. S. Iyengar a világ 100 legbefolyásosabb emberének egyike. Munkássága nagy hatást gyakorolt a jógára Nyugaton. Új könyvében, Az élet új megvilágításban megmutatja, hogyan tudja a gyakorlás megváltoztatni az életed. „A jóga népszerűsége, valamint az én részem ebben a folyamatban nagy megelégedésemre szolgál,” mondja Iyengar. „De nem szeretném, ha ez a népszerűség elhomályosítaná azt a mélységet, amit a jóga a gyakorlónak adhat.”
Azért, mert nem vagyunk boldogok, illetve csak ritkán. Életünk tele van gondokkal, aggódással, hitetlenkedéssel, depresszióval és gyakran hiányzik önbizalmunk is. Ez az állapot csökkenti energiánkat és zűrzavarban, harmónia nélkül élünk. – Joan van Rooijen írása
A hála kifejezése a legtöbb spirituális út lényeges eleme és egyre több kutatás szerint is fontos egészségügyi hatással bír.
A jóga egy. Akkor miért harcolnak az emberek az én vallásomról vagy a te vallásodról?
Hogy lehet, hogy ahány szakértő, annyi megközelítés? Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy azok az ősi szövegek, melyeken a modern technikák alapulnak, igen rövidek.
Ha már jóideje jársz jógaórákra, előbb-utóbb hallani fogod egy tanárodat idézni a Jóga Szútrákból, a klasszikus, illetve királyi (raja) jóga kézikönyvéből. Ez a könyv legalább 1700 éve keletkezett, és 195 aforizmából (szútrából), vagyis bölcs kijelentésből áll. De mit tudsz Patanjaliról, ezeknek a verseknek az összeállítójáról?
Mit értünk test-lélek párhuzam alatt? Ezt jól meg kell értenünk, hogy hasznot meríthessünk e nagy horderejű felismerésből. – Dr. Weninger Antal 1939-ben írott művéből ragadtunk ki egy ma egyre inkább aktuális fejezetet.
Az ászanában töltött hosszú idő nem csupán az illető akaratának kirakata, vagy amolyan potenciális büszkeség. Az időzítés aspektusa segít az ászanát felépíteni, fejleszteni és felszínre hozni.
A szekvenciálás nem csak az egyik ászana utáni következő ászanát vagy egyik ászana csoport utáni másik ászanát jelenti. Egészen pontosan az egyik ászana csak akkor követ egy másikat, ha az előbbit egy bizonyos módon végzed, meghatározott tekervényességgel.
Az ászanák technikai aspektusát nagy precizitással figyelik Iyengarék, az „Iyengar” oktatók és az „Iyengar „ tanítványok. Gyakran azt az érzést vagy a megjegyzést keltheti, hogy a rendszer túl komplikált a rengeteg technikai részlet miatt. Ezek nem komplexitások, hanem tekervényességek.
A fájdalomtól és a szenvedéstől való megszabadulás csak olyan minőségekkel lehetséges, mint a bölcsesség, a filozofikus elme és a kitartás, ami az elme megműveléséből ered. Milyen érdekes, hogy kapható fájdalomcsillapító a piacon, de nincs bánat-csillapító.
A sejteknek is van saját intelligenciájuk, saját emlékezetük. A jógával minden egyes sejtet megművelsz. Minden egyes vérsejtet – hogy is tudná akkor a betegség megközelíteni őket? Ezért mondom, hogy a szellemi élethez az ászanán és a pránajámán át vezet az út. Ha ezek a kapuk nincsenek nyitva, akkor nincs különbség egy skizofréniás ember és egy állítólag meditáló ember között.
Ez az eddig megjelent legátfogóbb bevezető az Iyengar jóga világába, magától B. K. S. Iyengartól. A fordítás az angol eredeti második, 2008-as kiadása alapján készült, amely az előző, 2001-es kiadáshoz képest egy B. K. S. Iyengar életéről és munkásságáról szóló bevezetővel bővült, a mester tavalyi kilencvenedik születésnapja tiszteletére.
Choegyal Tenzin-nel, a Magyarországon élő tibeti filozófussal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanárával beszélgettünk a tibeti szemléletről, a tibeti és az indiai jóga közti különbségekről, és az álomjógáról.
A Namaszté köszöntés a szívcsakránkban jelenlévő Isteni szikrába vetett hitünket szimbolizálja.
1934-ben az akkor még két ifjú, K. Pattabhi Jois és B.K.S. Iyengar a rettegett – és hamarosan legendás –jógi, T. Krishnamacharya tanítványai voltak. 2005-ben Pattabhi Jois épp 90. születésnapját ünnepelte, és eljött az idő, hogy korunk két legbefolyásosabb jógija ismét találkozzon. Pattabhi Jois-ra emlékezünk.
A kötet B. K. S. Iyengar különböző előadásainak anyagából készült. A rövid kis esszék olyan témákra vannak felfűzve, mint Jóga és élet, Jóga és egészség, Az önvaló és annak útja, Jóga a világban, továbbá a címadó fa-metafora részletes kifejtése.
Gyakorlati tanácsok, amelyekkel jelentős változást érhetsz el a környezet megóvása érdekében. Egyszerűsítsd az életed, amennyire csak tudod. Légy tudatában annak, hogy milyen hatással van az életviteled a környezetre.
A 70-es évektől kezdődött Amerikában az a szociológiai elképzelés, hogy minél nagyobb az ember önbizalma, annál boldogabb, produktívabb és egészségesebb lesz az illető. Az eredmény, úgy tűnik, talán pont az ellenkezője…
Kérdezted már valaha magadtól, hogy miért is gyakorlod a jógát?
A legtöbb kezdő tanítvány azt fogja mondani neked, azért kezdett el jógázni, hogy enyítse a hátfájdalmait, megszabaduljon a stressztől, vagy hogy hajlékonyabbá váljon.
A „jóga” szó a szanszkrit „judzs” szótőből származik, aminek több jelentése van : „megfeszítés”, „iga”, „leigázás” „eggyéválás”. A jóga nem vallás (nincs intézményrendszere, dogmatikája), hanem tudatos, egyéni megtapasztaláson alapuló (ön)megismerési út, melyen bárki elindulhat. Általánosságban az emberi megismerés egyik formája a művészeti, vallási, illetve tudományos megismerési módok mellett.
Ahogyan „a jó tudós nagyon sokat tanulhat, elleshet a jó művésztől”, a jóga szemléletmódjának megismeréséből is sokat profitálhat pályája során a kutató. Míg a tudományos megismerésnek nem tárgya az egyéni szubjektum megismerése, sőt azt inkább kiküszöbölni igyekszik, addig a jógikus megismerés alapja az egyéni megtapasztalás.
Kaczvinszky József tanításai a jógáról 365 pontban, az év minden napjára.
