Párhuzamos interjúk Desikachar-ral, Iyengar-ral és Pattabhi Jois-szal
“A jóga nem fizikai – ez nagyon helytelen! A hatha jógát természetesen lehet úgy használni, mint csupán külső gyakorlást, de nem ez a legfőbb jótékony hatása. A jóga képes nagyon mélyre hatolni, és megérinteni az ember lelkét. Amikor a helyes módon gyakoroljuk, megfelelően hosszú időn keresztül, megtisztul az idegrendszer és az elme is.”
A jógikus látásmód szerint az élet és a teremtés a karma kölcsönös hatása. Minden egyes létező, amely ennek a teremtésnek a kereteiben bármilyen formában létrejön, legyen rovar, csúszómászó, madár vagy emberi lény a karma törvényének tárgya. A karma meghatározó tényezője az életnek.
A hármas interjú III. része – A spiritualitásról, A jóga jövője Mit jelent a spiritualitás? Mi spirituális a fizikai gyakorlásban? Abhjásza és a vairágja.
A hármas interjú második része: “A jóga ma”, és “A tanításról”. Értékelik-e kellőképpen a nyugatiak a jóga csodálatos örökségét? Hogyan különbözik a nyugati mentalitás az indiaitól? A fizikai, mentális és spirituális jóga összefüggései.
A bölcsesség nem pusztán tudás, mert a tudást meg lehet szerezni, hanem a tapasztalat végeredménye, következménye. A tudást korlátok közé szorítja az elme intellektuális felfogóképessége, észlelése és érzékenysége, míg a bölcsesség a megértésünk spontán kifejeződése.
B.K.S. Iyengar 93 éves korában idén júniusban Kínában tanít. Ez az utolsó külföldi tanítása, annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt abbahagyta már külföldi látogatásait, és saját intézetébe visszavonulva tanít. Ez alkalomból készített vele interjút a Times of India.
2010. őszén tartott workshop-ot Budapesten a világ két Advanced Senior oklevéllel rendelkező Iyengar-jóga oktatójának egyike, Manouso Manos. 1976-ban kezdte tanulmányait B.K.S.Iyengar-nál, azóta számtalan alkalommal járt az indiai Punéban, több mint 30 éves gyakorlásra tekinthet vissza. Manouso az Iyengar-jóga egyik leghitelesebb közvetítője. Magyarországi látogatása alkalmával készítettünk vele interjút.
Kérdezted már valaha magadtól, hogy miért is gyakorlod a jógát? A legtöbb kezdő tanítvány azt fogja mondani neked, azért kezdett el jógázni, hogy enyítse a hátfájdalmait, megszabaduljon a stressztől, vagy hogy hajlékonyabbá váljon.
A 70-es évektől kezdődött Amerikában az a szociológiai elképzelés, hogy minél nagyobb az ember önbizalma, annál boldogabb, produktívabb és egészségesebb lesz az illető. Az eredmény, úgy tűnik, talán pont az ellenkezője…
A hála kifejezése a legtöbb spirituális út lényeges eleme és egyre több kutatás szerint is fontos egészségügyi hatással bír.
Hogy lehet, hogy ahány szakértő, annyi megközelítés? Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy azok az ősi szövegek, melyeken a modern technikák alapulnak, igen rövidek.
A jóga egy. Akkor miért harcolnak az emberek az én vallásomról vagy a te vallásodról? Talán eltérő az ízlésünk az ételek terén, de maga az étel mindannyiunk számára létfontosságú. A víz mindannyiunk számára létfontosságú. Szóval mint emberek nem nagyon különbözünk.
Az egyén felelős azért, hogy átgondolja, mit tegyen az élet és a halál között azáltal, hogy életének értelmet ad és hogy fenségesen, nemesen és méltóságteljesen hal meg. A jóga ezt teszi.
B.K.S. Iyengar válaszol…
Azért, mert nem vagyunk boldogok, illetve csak ritkán. Életünk tele van gondokkal, aggódással, hitetlenkedéssel, depresszióval és gyakran hiányzik önbizalmunk is. Ez az állapot csökkenti energiánkat és zűrzavarban, harmónia nélkül élünk. – Joan van Rooijen írása
Ha már jóideje jársz jógaórákra, előbb-utóbb hallani fogod egy tanárodat idézni a Jóga Szútrákból, a klasszikus, illetve királyi (raja) jóga kézikönyvéből. Ez a könyv legalább 1700 éve keletkezett, és 195 aforizmából (szútrából), vagyis bölcs kijelentésből áll. De mit tudsz Patanjaliról, ezeknek a verseknek az összeállítójáról?
A 2004-es Times Magazin szerint B. K. S. Iyengar a világ 100 legbefolyásosabb emberének egyike. Munkássága nagy hatást gyakorolt a jógára Nyugaton. Új könyvében, Az élet új megvilágításban megmutatja, hogyan tudja a gyakorlás megváltoztatni az életed. „A jóga népszerűsége, valamint az én részem ebben a folyamatban nagy megelégedésemre szolgál,” mondja Iyengar. „De nem szeretném, ha ez a népszerűség elhomályosítaná azt a mélységet, amit a jóga a gyakorlónak adhat.”
Mit értünk test-lélek párhuzam alatt? Ezt jól meg kell értenünk, hogy hasznot meríthessünk e nagy horderejű felismerésből. – Dr. Weninger Antal 1939-ben írott művéből ragadtunk ki egy ma egyre inkább aktuális fejezetet.
Az ászanában töltött hosszú idő nem csupán az illető akaratának kirakata, vagy amolyan potenciális büszkeség. Az időzítés aspektusa segít az ászanát felépíteni, fejleszteni és felszínre hozni.
A szekvenciálás nem csak az egyik ászana utáni következő ászanát vagy egyik ászana csoport utáni másik ászanát jelenti. Egészen pontosan az egyik ászana csak akkor követ egy másikat, ha az előbbit egy bizonyos módon végzed, meghatározott tekervényességgel.
Az ászanák technikai aspektusát nagy precizitással figyelik Iyengarék, az „Iyengar” oktatók és az „Iyengar „ tanítványok. Gyakran azt az érzést vagy a megjegyzést keltheti, hogy a rendszer túl komplikált a rengeteg technikai részlet miatt. Ezek nem komplexitások, hanem tekervényességek.
A fájdalomtól és a szenvedéstől való megszabadulás csak olyan minőségekkel lehetséges, mint a bölcsesség, a filozofikus elme és a kitartás, ami az elme megműveléséből ered. Milyen érdekes, hogy kapható fájdalomcsillapító a piacon, de nincs bánat-csillapító.
A sejteknek is van saját intelligenciájuk, saját emlékezetük. A jógával minden egyes sejtet megművelsz. Minden egyes vérsejtet – hogy is tudná akkor a betegség megközelíteni őket? Ezért mondom, hogy a szellemi élethez az ászanán és a pránajámán át vezet az út. Ha ezek a kapuk nincsenek nyitva, akkor nincs különbség egy skizofréniás ember és egy állítólag meditáló ember között.
Ez az eddig megjelent legátfogóbb bevezető az Iyengar jóga világába, magától B. K. S. Iyengartól. A fordítás az angol eredeti második, 2008-as kiadása alapján készült, amely az előző, 2001-es kiadáshoz képest egy B. K. S. Iyengar életéről és munkásságáról szóló bevezetővel bővült, a mester tavalyi kilencvenedik születésnapja tiszteletére.
Choegyal Tenzin-nel, a Magyarországon élő tibeti filozófussal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanárával beszélgettünk a tibeti szemléletről, a tibeti és az indiai jóga közti különbségekről, és az álomjógáról.
A Namaszté köszöntés a szívcsakránkban jelenlévő Isteni szikrába vetett hitünket szimbolizálja. A Namaszté nem más, minthogy egy lélek elismeri minden más lélek létezését. A „nama” bólintást, köszönést, az „as” az egyes szám első személyt, azaz az ént, míg a „te” a második személyt jelenti. Szó szerint tehát a Namaszté annyit tesz: köszöntelek, fejet hajtok előtted.
1934-ben az akkor még két ifjú, K. Pattabhi Jois és B.K.S. Iyengar a rettegett – és hamarosan legendás –jógi, T. Krishnamacharya tanítványai voltak. 2005-ben Pattabhi Jois épp 90. születésnapját ünnepelte, és eljött az idő, hogy korunk két legbefolyásosabb jógija ismét találkozzon. Pattabhi Jois-ra emlékezünk.
A kötet B. K. S. Iyengar különböző előadásainak anyagából készült. A rövid kis esszék olyan témákra vannak felfűzve, mint Jóga és élet, Jóga és egészség, Az önvaló és annak útja, Jóga a világban, továbbá a címadó fa-metafora részletes kifejtése.
Gyakorlati tanácsok, amelyekkel jelentős változást érhetsz el a környezet megóvása érdekében. Egyszerűsítsd az életed, amennyire csak tudod. Légy tudatában annak, hogy milyen hatással van az életviteled a környezetre.
A „jóga” szó a szanszkrit „judzs” szótőből származik, aminek több jelentése van : „megfeszítés”, „iga”, „leigázás” „eggyéválás”. A jóga nem vallás (nincs intézményrendszere, dogmatikája), hanem tudatos, egyéni megtapasztaláson alapuló (ön)megismerési út, melyen bárki elindulhat. Általánosságban az emberi megismerés egyik formája a művészeti, vallási, illetve tudományos megismerési módok mellett.
Ahogyan „a jó tudós nagyon sokat tanulhat, elleshet a jó művésztől”, a jóga szemléletmódjának megismeréséből is sokat profitálhat pályája során a kutató. Míg a tudományos megismerésnek nem tárgya az egyéni szubjektum megismerése, sőt azt inkább kiküszöbölni igyekszik, addig a jógikus megismerés alapja az egyéni megtapasztalás.
Kaczvinszky József tanításai a jógáról 365 pontban, az év minden napjára.
“Az ellentmondások áthidalása sohasem a gondolkodás műve és gyümölcse, hanem a megismerésé, mely a gondolatok között, a gondolkodás pillanatnyi szüneteiben bontja ki szárnyait. Hagyd repülni a megismerésből fakadó megértést, ha szárnyra kelt, és ne kényszerítsd a földre újabb kérdésekkel, amelyek azt lerántani készek.”
Töltés ...
